Az izomzat vérellátása gazdag, minden izomrost körül hajszálérhálózat van. A bő vérellátásnak köszönhető, hogy a gyógyszerek szervezetbe juttatásának egyik biztonságos módja intramuscularis injekció. Az izom idegekben is igen gazdag. Az izomzat feladata az izületek rögzítése is. Az izomrostok a rendszeres használattól megvastagodnak, de számuk nem változik. Használat nélkül vagy idegsérülés után sorvadnak.
Egy felnőtt férfi tömegének nagyjából 40% izom, egy átlagos nőé körülbelül 10%-kal kevesebb.
A test izmait funkciójuk alapján három csoportra osztjuk.
A szívizom csak a szívbe található meg, míg a simaizmok ereket és olyan üres belső szerveket vesznek körül, mint a gyomor, a húgyhólyag vagy a belek. A harmadik nagy csoportot a vázizomszövet alkotja, ez építi fel azokat a csontokhoz kapcsolódó izmokat, melyek az izületeket és a testrészeket mozgatják.
Minden izomtípust hengeres sejtek alkotnak, és mindegyiknek megvan az a tulajdonsága, amit a test semmilyen más szövete nem mondhat magáénak, az izomsejtek képesek arra, hogy inger hatására összehúzódjanak.
Minden izomrost külön-külön össze tud húzódni az idegrendszerből érkező "parancsnak" megfelelően.
A simaizmok jóval rövidebbek és vékonyabbak, és csoportba rendez?dnek, melyekben az összes sejt egyszerre húzódik össze. A vázizmainkat akaratlagosan tudjuk mozgatni, a simaizmok felett nincs tudatos ellenőrzésünk.
Az izom - összehúzódás kulcsa a kalciumban rejlik. Minden vázizomrostban a myofibrillumok körül kanyarog egy csőszerű képlet, ahol a kalcium raktározódik.