a csontok kapcsolata
Csontkovács
Ads: www.linksarok.hu
A test csontjai izületeknél találkoznak. Izületnek azt nevezzük, amikor az érintkező csontok ízesülnek egymással. Egyes izületek széles mozdulatokat tesznek lehetővé, mások csak kisebbeket, megint mások, pl. a koponyában egyáltalán nem mozgathatók. A mozgatható izületek elengedhetetlen társai a csontoknak és az izmoknak, mivel azok teszik lehetővé, hogy az egyes testrészeket különböző síkokban kinyújtsuk, behajtsuk vagy elforgassuk. Ahol korlátozott mozgásra van szükség a csontok között porclemez található. A test leggyakoribb és legszabadabban mozgatható izületei a szinoviális izületek, melyekben a csontok között kis tokban szűk, síkos rés van. A szinoviális izületek mérete és összetétele változó. A gerincoszlop sem merev rúd, részben hajlítható, mivel a csigolyák középső részeit porcos izületek illesztik egymáshoz, melyek a rázkódást is felfogják. További részleges mozgást tesznek lehetővé a bordákat a szegycsonthoz kapcsolódó porcos izületek. Az úgynevezett kötőszövetes izületek nem azért vannak, hogy mozogjanak, ezek a csontokat szorítják egymáshoz, szalagok vagy vékony kötőszövet segítségével. Kötőszövetes izületek tartják helyükön fogainkat és kötik össze a koponya csontjait.
Az izületeknek több típusuk ismeretes, s mindegyikük másfajta mozgásra képes. A gömbizületek, váll, csipőizület a legmozgékonyabb, minden irányban szabadon mozognak. A csuklóizület, a könyök vagy térd izület csak egysíkú mozgást tesz lehetővé, pl. a térd behajlítását. A nyeregizület a hüvelykujj tövénél két irányban tesz lehetővé csúszó mozgást. Ilyenek a lábtőcsontok is. A tojásizület két síkban nagy mozgásszabadságot enged, mint a kéztő és az alkarcsontok találkozásánál. A forgóizület forgást tesz lehetővé, amelyet az első és második nyakcsigolya között figyelhetünk meg. Többfajta mozgásra képes csuklóforgó izület is ismeretes, ilyen a könyökizület.
