a csont
Csontkovács
Ads: www.linksarok.hu
Úgy tűnhet, csontjainknak csupán izmaink szilárd, élettelen támasztékai. Valójában azonban mindegyikük élő szerv, mely csontszövetből épül fel: a csontsejteket vérerek, idegek és más képletek szövik át. A csontszövet a támasztószövet egyik típusa, amelynek kristályos ásványi anyagok és kollagén rostok a fő alkotórészei, (kalcium és foszfor). A test ebből az alapformulából kétfajta csontszövetet állít elő.
A csont közepén a csontvelő található. Ezt szivacsos csont határolja, amelyet tömör csont vesz körül. A csontot kívül a csonthártya fedi. E rétegek úgy rendeződnek el, hogy a csontnak könnyű légtartalmú belső és kemény, erős külső része van. Ezáltal a csontok elég erősek, elbírják a testtömeget, s elég könnyűek, hogy az izmok mozgását lehetővé tegyék. A csontvelőben képződnek a vörösvérsejtek. Kétféle csontvelő létezik, vörös és sárga. Eleinte minden csontvelő vörös, de később bizonyos helyeken sárga csontvelő jelenik meg. Ez a csontvelő főleg zsírsejteket tartalmaz, nem képződnek benne vörösvérsejtek, de vészhelyzetben képes vörös csontvelővé visszaalakulni.
Csöves csontok: a végtagok hosszú csontjai felépítésében három részt különítünk el: törzsközeli végdarabot (proximalis epiphysis) a közti részt (diaphysis, corpus) és a távolabbi végdarabot (distalis epiphysis). A végdarabok viselik a porcos izületi felszíneket. A távolabbi végdarab határán találjuk a fejlődő csontban az epiphysis porckorongokat, amelyek a csont hossznövekedését biztosítják.
Köbös csontok: (pl.: kéztő- lábtőcsontok), szivacsos állomány alkotja, amelyet kívülről a vékony, kompakt állomány vesz körül.
A lapos csontok (pl.: lapocka, szegycsont) kompakt állomány alkotja. A lapos kompaktcsontok szivacsos részét külső és belső kéregállomány fogja közre.
